Torony-sztori
Az ellopott Szent Korona
Habsburg Albert halálát (1439) követő belviszály idején az özvegy, Luxemburgi Erzsébet elzálogosította Sopront és a vármegye egy részét Habsburg Frigyesnek. Fiának, a későbbi V. Lászlónak kívánt ily módon támogatást szerezni a magyar királlyal, I. Ulászlóval szemben. Székeles Péter soproni polgármester özvegye, Wolfram Ilona (ekkor Kottaner Jánosné) Erzsébet megbízásából ellopta a Szent Koronát a visegrádi várból. A csecsemő László király kíséretével együtt – Ausztria felé tartva – a Tűztorony melletti házban (1. számú) szállt meg. Itt őrizték ekkor a Szent Koronát is.
Hírek
Sopron a középkor végén
Károly Róbert (I. Károly) idején, 1340-re Sopront hármas falgyűrű övezte, 1344-ig a vizesárok is elkészült a falakon kívül. E védművek első ábrázolását egy haditérképész készítette 1597-ben. A védőöv középső fala a római városfalon áll. Belső falát az Árpád-kori ispáni vár sáncának gerincére építették.
Scarbantia, a római kori Sopron
A Tűztorony történetét kutatva egészen a római korig kell visszamennünk. A rómaiak Krisztus születése utáni első évtizedekben telepedtek le a mai belváros addig lakatlan területén, ahol Scarbantia néven alapítottak várost. Scarbantia jelentőségét növelte, hogy rajta keresztül vezetett át a fontos kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út, amely a Baltikumot kötötte össze az Adriai tengerrel.
Az Árpád-kori ispáni vár
A római hatalom összeomlása után Scarbantia elnéptelenedett, a falak pusztulásnak indultak. Amikor a magyarok 907 körül birtokukba vették a helyet, még 5-6 méter magasságban álltak a római falak.
